Mi, a Bolgajnai Rangi Köztársaság egy mikronemzet és bolgány kulturális mozgalom vagyunk a Dunántúl északi részén.

Mi a mikronemzet?

„a mikronemzet egy olyan entitás, melyet úgy alkottak és tartanak fenn, mint egy nemzetet vagy egy államot, mely általában magával hordozza a nemzet, és hasonlóképpen az államiság jellemzőit.”

Peter Ravn Rasmussen

Ez egyike annak a számos definíciónak amelyekkel szokás leírni hogy mi is az a mikronáció. Nagyon gyakori hogy egyes nemzetekben változóak ezek a meghatározások. Országunkban az alábbi értelmezés a legelfogadottabb:

„A mikronemzet olyan el nem ismert általában kis méretű és népességű államszerű függetlenségi mozgalom amely rendelkezik saját területtel amelyet teljesen vagy részlegesen vezetése alatt tart. Rendelkezik állandó népességgel és meghatározott kormányzattal.”

Gerhát Márton

A mikronemzeteknek legtöbb esetben csak formális igényük a függetlenség.

Kik a bolgányok?

A bolgányok el nem ismert nemzetiség Az észak Dunántúl egyes régióban, főleg a Szigetközben és a Bakonyban. Bár külön államuk vagyis Bolgajna formálisan biztosítja a népcsoport nemzeti önrendelkezését, azonban Magyarországon nincs bolgány kulturális érdekképviselet. A magyar nemzetiségi törvények szerint a bolgányok nem alapíthatnak saját nemzetiségi önkormányzatokat. Főképp kis létszámukból adódóan hiszen ma már mindössze 32 bolgány él.

A bolgányok nagy része magyar anyanyelvű. A Bolgajnában a hivatalos közlemények alapján elkezdik oktatni a kihalt bolgány nyelvet is, amely nagyrészt a Dunántúli dialektus és más finnugor nyelvekből újraélesztett ősi nyelv.

A bolgányok számos nemzeti hagyományukkal, egyedi kultúrát tudhatnak maguknak.

Bolgány néprajzi tájak

A bolgányok néprajzi tájaikat tartományoknak nevezik. Szintén így nevezik Bolgajna elsőfokú közigazgatási egységeit. Négy ilyen tájegység van. Pórfayz, amely a Déli-Bakonyi területekre utal. Nosztre ami pedig keleti Balatonfelvidéki részre utal. A legészakabbi táj a Szigetközben található Osztróvia. A legkeletibb pedig Thury Tartomány Mezőföldön.

Népviselet

A népviseletet általában virágmintával hímzik, férfiaknál és nőknél egyaránt. A férfiaknál általában fehér ingeket, kék vagy zöld növényeket hímeznek a ruhákba. A nadrág általában barna vászonnadrág. A cipőket is általában növénymintákkal díszítették. Gyakori, hogy az inget mellényben hordják, általában barna vagy kék. A férfiaknak gyakran hosszú a hajuk, amit ünnepnapokon is befonnak. A női népviselet jellemzően Közép-Európai. gyakori a díszszoknya, mellény és fehér ing viselése. A hajat gyakran szalaggal díszítik.

Népzene

A helyi zenét nagymértékben Közép-Európa befolyásolja , sok dal hasonlít a magyar és a szlovák népdalokhoz. A leggyakrabban használt hangszer a citera, a dob és a kürt. A helyi népzenében a hangszereket többféleképpen osztályozzák. A dobokat közepes, kis és óriási méretben használják. A nagy méretet batkorának is nevezik. A kürtök általában rézből készülnek. A citerát kétféleképpen alkalmazzák, egyedi és ritkább változata az úgynevezett citeragitár, emellett a tenorhangzású citerákat is használják. A hangszereket gyakran virágmintákkal díszítik. A szokások tartományonként eltérőek lehetnek. Nosztre megyében is elterjedtek a nádból készült sípok és kürtök . Osztróvia tartományban sokan kis acélkürtöket is használnak zenéléshez.